12 A követ pedig, aki elment, hogy elhívja Míkájehút, így szólt hozzá: Nézd, a próféták egyhangúlag jót ígérnek a királynak, legyen azért a te beszéded is olyan, mint az övék, és ígérj jót!
13 De Míkájehú így felelt: Az élő Úrra esküszöm, hogy csak azt fogom mondani, amit az én Istenem mond.
14 Amikor a királyhoz érkezett, a király megkérdezte tőle: Míká! Elmenjünk-e harcolni Rámót-Gileádért, vagy letegyek róla? Ő így felelt: Vonuljatok föl, és járjatok szerencsével! A kezetekbe kerül.
15 A király azonban ezt mondta neki: Hányszor eskesselek meg, hogy csak igazat mondj nekem az Úr nevében?
16 Erre ő így felelt:Láttam egész Izráeltszétszóródva a hegyeken,mint egy nyájat, amelynek nincs pásztora.Az Úr pedig ezt mondta:Nincs ezeknek gazdájuk,térjen haza mindenki békével!
17 Ekkor Izráel királya így szólt Jósáfáthoz: Ugye, megmondtam neked, hogy nem prófétál ez nekem jót, csak rosszat?
18 Míkájehú pedig ezt mondta: Halljátok az Úr igéjét! Láttam az Urat trónján ülve, és az egész mennyei sereg ott állt a jobbján és balján.