22 Az, aki ott trónol a föld pereme fölött,melynek lakói csak sáskáknak tűnnek,az eget fátyolként teríti ki,kifeszíti, mint lakósátrat.
23 Semmivé teszi a fejedelmeket,a föld bíráit megsemmisíti.
24 Alig ültették el, alig vetették el őket,alig vert gyökeret törzsük a földben,ő csak rájuk fúj, és kiszáradnak,elragadja őket, mint szélvész a polyvát.
25 Kihez hasonlíthatnátok engem,kivel mérhetnétek össze?– mondja a Szent.
26 Tekintsetek föl a magasba,és nézzétek: ki teremtette az ott levőket?Előhívja seregüket szám szerint,néven szólítja mindnyájukat.Olyan hatalmas és erőteljes,hogy egy sem mert hiányozni.
27 Miért mondod ezt, Jákób,miért beszélsz így, Izráel:Rejtve van sorsom az Úr előtt,nem kerül ügyem Isten elé.
28 Hát nem tudod, vagy nem hallottad,hogy örökkévaló Isten az Úr?Ő a földkerekség teremtője,nem fárad el, és nem lankad el,értelme kifürkészhetetlen.