24 Dübörögve, reszketvedobog a földön,nem marad veszteg,ha zeng a kürt szava.
25 Nyerít, valahányszor megszólal a kürt,már messziről megérzi a harcot,a vezérek dörgő hangját és a harci zajt.
26 A te értelmed műve az,hogy szárnyra kel az ölyv,és kiterjeszti szárnyait dél felé?
27 A te parancsodra száll-e magasan a sas,és rakja magasban a fészkét?
28 Kősziklán lakik, ott tanyázik,a sziklafokon és a bérctetőn.
29 Onnan kémlel ennivaló után,messzire ellátnak szemei.
30 Fiókái vért szívnak,és ahol sebesültek vannak, ott terem.