9 Másnap, amíg ők úton voltak, és a városhoz közeledtek, Péter déltájban felment a ház tetejére imádkozni.
10 Közben azonban megéhezett, és enni kívánt. Amíg az ételt készítették, révületbe esett,
11 és látta, hogy az ég megnyílik, és leszáll valami nagy lepedőhöz hasonló, amely négy sarkánál fogva ereszkedett le a földre.
12 Benne volt ebben a föld mindenféle négylábú és csúszómászó állata, és az ég mindenféle madara.
13 Ekkor hang hallatszott: „Kelj fel, Péter, öld és egyél!”
14 Péter azonban így szólt: „Semmiképpen nem, Uram, mert soha nem ettem semmi közönségest vagy tisztátalant.”
15 De másodszor is szólt hozzá a hang: „Amit az Isten megtisztított, azt te ne mondd tisztátalannak.”