37 Kőhalommá lesz Babilon,sakálok tanyájává.Megborzad és felszisszen, aki látja,hogy lakatlanná vált.
38 Együtt ordítanak,mint az oroszlánok,morognak, mint a fiatal hímek.
39 Mikor fölhevülnek,lakomát készítek nekik,leitatom őket, hadd vigadjanak,aludjanak aztán örök álmot,és ne ébredjenek föl!– így szól az Úr.
40 Vágóhídra viszem őket,mint a bárányokat,mint a kosokat és a bakokat.
41 Jaj, hogy elfoglalták Sésakot,leigázták az egész föld büszkeségét!Jaj, milyen pusztaság lettBabilon a népek között!
42 Rázúdult Babilonra a tenger,hullámainak özöne elborította.
43 Városai pusztasággá lettek,kiszikkadt földdé és pusztává,olyan országgá, ahol senki sem lakik,és nem fordul meg arra senki emberfia.