7 Gondold meg: amikor világra jöttünk, semmit sem hoztunk magunkkal. Világos, hogy el sem vihetünk semmit, amikor meghalunk.
8 Ha tehát van ennivalónk és ruhánk, elégedjünk meg vele!
9 Akik arra vágyakoznak, hogy meggazdagodjanak, csapdába kerülnek, és kísértések veszik körül őket. Ostoba vágyaikat követik, és maguknak ártanak vele. A vesztükbe rohannak, s végül elpusztulnak.
10 Pénzimádatukból sokféle baj és gonoszság származik. A pénz utáni sóvárgás már letérített a hit útjáról egyeseket, akik ezen felül még rengeteg szenvedést is okoztak saját maguknak.
11 Te azonban, Timóteus, Isten embere vagy! Tehát menekülj el, és maradj távol ezektől a dolgoktól! Teljes erővel azon igyekezz, hogy Isten tetszése szerint élj, és őt szolgáld! Küzdj a hitért, az isteni szeretetért, a türelmes kitartásért, szelídségért — hogy ezek uralkodjanak benned!
12 Folytasd a küzdelmet a hit szép harcában! Ragadd meg, és ne engedd ki a kezedből az örök életet — hiszen Isten erre hívott el, amikor sok ember előtt megvallottad Jézusban való hitedet.
13 Isten előtt, aki életet ad mindenkinek, és Krisztus Jézus előtt parancsolom neked ezeket. Krisztus Jézus az, aki ugyanerről a nagyszerű igazságról tanúskodott Poncius Pilátus előtt.