10 Onézimoszért szeretnélek kérni valamire, aki itt a fogságban lett a fiammá. Mert ő olyan a számomra, mintha valóban a fiam lenne.
11 Igaz, régebben haszontalan szolgád volt, Filemon, de most már neked is, nekem is hasznos lett.
12 Most visszaküldöm Onézimoszt hozzád, és vele a szívemet is.
13 Szerettem volna magam mellett tartani, amíg fogságban vagyok az örömhírért. Ha ő itt maradt volna, helyetted is segített volna nekem.
14 De belegyezésed nélkül nem akartam semmit tenni, hogy ne kényszerből tegyél jót, hanem önként és a saját elhatározásodból.
15 Onézimosz talán azért hagyott el téged kis időre, hogy most örökre visszakapd.
16 De már nem úgy, mint rabszolgát, hanem jóval többet: kedves testvéredet! Nagyon megszerettem őt, de te még jobban fogod szeretni. Nemcsak úgy, mint akármelyik embert, hanem mint az Úrban testvéredet.