3 Ha száz gyermeket szül is valaki, és sok esztendeig él, úgy hogy az ő esztendeinek napja sok, de az ő lelke a jóval meg nem elégszik, és nem lesz temetése néki: azt mondom, hogy jobb annál az idétlen gyermek,
4 Mert hiábavalóságra jött, setétségben megy el, és setétséggel fedeztetik be neve,
5 A napot sem látta és nem ismerte; tűrhetőbb ennek állapotja, hogynem amannak.
6 Hogyha kétezer esztendőt élt volna is, és a jóval nem élt: avagy nem ugyanazon egy helyre megy-é minden?
7 Az embernek minden munkája szájáért van; mindazáltal az ő kívánsága be nem telik.
8 Mert miben különbözik a bölcs a bolondtól, és miben a szegény, a ki az élők előtt járni tud?
9 Jobb, a mit ember szemmel lát, hogynem a lélek kivánsága; ez is hiábavalóság és a léleknek gyötrelme!