6 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban; sanyarúságukból megmenté őket.
7 És vezeté őket egyenes útra, hogy lakó-városhoz juthassanak.
8 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
9 Hogy megelégíté a szomjúhozó lelket, és az éhező lelket betölté jóval!
10 A kik setétségben és a halálnak árnyékában ülnek, megkötöztetvén nyomorúsággal és vassal;
11 Mert ellenszegültek az Isten beszédének, és a Felségesnek tanácsát megútálták;
12 Azért megalázta az ő szívöket nyomorúsággal: elestek és nem volt segítségök.