20 De te, Uram, ne légy messze tőlem; én erősségem, siess segítségemre.
21 Szabadítsd meg lelkemet a kardtól, s az én egyetlenemet a kutyák körmeiből.
22 Ments meg engem az oroszlán torkából, és a bivalyok szarvai közül hallgass meg engem.
23 Hadd hirdessem nevedet atyámfiainak, és dicsérjelek téged a gyülekezetben.
24 Ti, a kik félitek az Urat, dicsérjétek őt! Jákób minden ivadékai dicsőítsétek őt, és féljétek őt Izráel minden magzata!
25 Mert nem veti meg és nem útálja meg a szegény nyomorúságát; és nem rejti el az ő orczáját előle, és mikor kiált hozzá, meghallgatja.
26 Felőled lesz dicséretem a nagy gyülekezetben. Az én fogadásaimat megadom azok előtt, a kik félik őt.