7 Igazságod, mint Isten hegyei; ítéleteid, mint a nagy mélységek; az embert és barmot te tartod meg, Uram!
8 Oh Isten, milyen drága a te kegyelmességed; az embernek fiai a te szárnyaidnak árnyékába menekülnek.
9 Dúslakodnak házadnak bőséges javaiban; megitatod őket gyönyörűségeid folyóvizéből.
10 Mert nálad van az életnek forrása; a te világosságod által látunk világosságot.
11 Terjeszd ki kegyelmességedet a te ismerőidre, és igazságodat az igaz szívűekre.
12 Ne támadjon engem a kevélynek lába, és ne üldözzön engem a gonosznak keze.
13 Hullnak már a gonosztevők; eltaszíttatnak és nem állhatnak fel!