14 Mert nyomorgattatom minden napon, és ostoroztatom minden reggel!
15 Ha azt mondom: Ilyen módon szólok: Ímé, a te fiaid nemzedékét árulom el.
16 Gondolkodom, hogy ezt megérthessem; de nehéz dolog ez szemeimben.
17 Mígnem bemenék az Isten szent helyébe: megértém azoknak sorsát.
18 Bizony síkos földön helyezted el őket; pusztaságokra vetetted ki őket.
19 Mind elpusztulnak egy szempillantásban! Elvesznek, elenyésznek a rettegéstől.
20 Mint álmot, ha felserkenünk: te Uram, ha felserkensz, úgy veted meg képöket.