6 Kifosztattak a bátor szívűek, álmukat aluszszák, és minden hős kezének ereje veszett.
7 A te dorgálásodtól, oh Jákób Istene, megzsibbadt mind szekér, mind ló.
8 Te, te rettenetes vagy, és ki állhat meg orczád előtt, mikor haragszol?
9 Az egekből jelentetted ki ítéletedet; a föld megrettent és elcsendesedett,
10 Mikor felkelt Isten az ítéletre, hogy megszabadítsa a föld minden nyomorultját! Szela.
11 Mert az emberek haragja megdicsőít téged, miután felövezed végső haragodat.
12 Tegyetek fogadást és adjátok meg azokat az Úrnak, a ti Isteneteknek; mindnyájan, a kik ő körülte laknak, hozzanak ajándékot a Rettenetesnek.