11 Mert ha dicsőséges az elmulandó, sokkal inkább dicsőséges, a mi megmarad.
12 Azért ilyen reménységben nagy nyiltsággal szólunk;
13 És nem, miként Mózes, a ki leplet borított az orczájára, hogy ne lássák Izráel fiai az elmulandónak végét.
14 De megtompultak az ő elméik. Mert ugyanaz a lepel mind e mai napig ott van az ó szövetség olvasásánál felfedetlenül, mivelhogy a Krisztusban tűnik el;
15 Sőt mind máig, a mikor csak olvassák Mózest, lepel borul az ő szívökre.
16 Mikor pedig megtér az Úrhoz, lehull a lepel.
17 Az Úr pedig a Lélek; és a hol az Úrnak Lelke, ott a szabadság.