8 De Isten embere ezt mondta a királynak: Ha a palotád felét nekem adod, akkor sem megyek el veled; én ezen a helyen nem eszem kenyeret, és nem iszom vizet.
9 Mert ilyen parancsot adott nekem az Úr: Ne egyél kenyeret, ne igyál vizet, és ne azon az úton térj vissza, amelyen mentél!
10 Ezért más úton távozott el; nem azon az úton tért vissza, amelyen Bételbe érkezett.
11 Lakott azonban Bételben egy öreg próféta, akihez elmentek a fiai, és elmondtak neki mindent, amit Isten embere tett aznap Bételben, és azokat a szavakat, amelyeket a királynak mondott. Elbeszélték ezeket apjuknak,
12 apjuk pedig megkérdezte tőlük: Melyik úton ment el? Fiai megmutatták neki, hogy melyik úton ment el az Isten embere, aki Júdából jött.
13 Akkor ezt mondta fiainak: Nyergeljétek föl a szamaramat! Azok fölnyergelték a szamarát, ő pedig elnyargalt rajta.
14 Elment az Isten embere után, és rátalált, amint egy cserfa alatt ült. Azt kérdezte tőle: Te vagy-e az Isten embere, aki Júdából jött? Ő így felelt: Én vagyok.