8 És te, őrtornya a nyájnak,Sionnak várhegye!Visszatér hozzád, és helyreálla régi hatalom,Jeruzsálem királysága.
9 Miért kiáltozol annyira?Nincsen királyod?Vagy elpusztult a tanácsadód,hogy úgy elfogott a fájdalom,mint a szülő asszonyt?
10 Gyötrődj és kínlódj, Sion leánya,mint a szülő asszony!Mert el kell távoznod a városból,a mezőn fogsz tanyázni.Babilóniába kell menned,onnan menekülsz meg;ott vált meg téged az Úrellenségeid hatalmától.
11 Most sok nép gyűlt össze ellened.Ezt mondják: Elbukott!Megvetéssel nézhetünk a Sionra!
12 De ők nem ismerikaz Úr gondolatait,és nem értik tervét.Hiszen ő gyűjtötte össze őket,mint kévéket a szérűre.
13 Indulj és csépelj, Sion!Mert olyanná teszem szarvaidat,mint a vas,patáidat pedig olyanná,mint az érc,és összezúzol sok népet,szerzeményüket az Úrnak áldozod,vagyonukat az egész föld Urának.
14 Vagdosd magad össze gyászodban,mert ostromot indítottak ellenünk!Bottal verik arcul Izráel bíráját.