26 Ekkor hirtelen nagy földrengés támadt, úgyhogy megrendültek a börtön alapjai, hirtelen kinyílt minden ajtó, és mindegyikükről lehulltak a bilincsek.
27 Amikor a börtönőr felriadt álmából, és meglátta, hogy nyitva vannak a börtönajtók, kivonta a kardját, és végezni akart magával, mert azt hitte, hogy megszöktek a foglyok.
28 Pál azonban hangosan rákiáltott: „Ne tégy kárt magadban, mert valamennyien itt vagyunk!”
29 Erre az világosságot kért, berohant, és remegve borult Pál és Szilász elé;
30 majd kivezette őket, és ezt kérdezte: „Uraim, mit kell cselekednem, hogy üdvözüljek?” Ők pedig így válaszoltak:
31 „Higgy az Úr Jézusban, és üdvözülsz mind te, mind a te házad népe!”
32 Ekkor hirdették az Isten igéjét neki és mindazoknak, akik a házában voltak.