14 Bár az áldozóhalmok nem szűntek meg, Ászá szíve teljesen az Úré volt egész életében.
15 Bevitte az Úr házába apja szent adományait és a maga szent adományait: ezüstöt, aranyat és egyéb tárgyakat.
16 Háború folyt Ászá és Izráel királya, Baasá között egész életükben.
17 Baasá, Izráel királya Júda ellen vonult, és kiépítette Rámát, hogy ne lehessen Ászához, Júda királyához átmenni vagy tőle átjönni.
18 Ekkor Ászá fogta mindazt az ezüstöt és aranyat, ami megmaradt az Úr templomának a kincstárában, és a királyi palota kincseivel együtt udvari embereire bízta, és elküldte Ászá király Benhadadhoz, Tabrimmón fiához, Hezjón unokájához, Arám királyához, aki Damaszkuszban lakott, ezzel az üzenettel:
19 Szövetségesek vagyunk, azok voltak már apám és apád is. Nézd, küldök neked ajándékul ezüstöt és aranyat. Menj, bontsd fel a Baasával, Izráel királyával kötött szövetségedet, hogy vonuljon vissza innen.
20 Benhadad hallgatott Ászá királyra, és hadserege vezéreit Izráel városai ellen küldte. Leverte Ijjónt, Dánt, Ábél-Bét-Maakát és egész Kinneretet, Naftáli egész földjével együtt.