15 Elizeus így szólt: Hívd ide az asszonyt! Amikor odahívta, az megállt az ajtóban.
16 Elizeus így szólt: Egy év múlva fiút ölelsz. Az asszony így felelt: Ugyan, uram, Isten embere, ne ámítsd a te szolgálóleányodat!
17 De teherbe esett az asszony, és egy év múlva fiút szült – abban az időben, amelyet Elizeus megmondott neki.
18 Amikor nagyobb lett a gyermek, kiment egyszer az apja után az aratókhoz.
19 Egyszer csak azt mondta az apjának: Jaj, a fejem, a fejem! Az apja megparancsolta a szolgájának, hogy vigye el az anyjához.
20 Az föl is vette, és elvitte az anyjához; ott üldögélt az ölében délig, akkor aztán meghalt.
21 Az anyja fölment, és lefektette Isten emberének az ágyára, rázárta az ajtót, és elment.