22 Mert tűz lobban fel haragomtól,perzselve lecsap a holtak hazájáig;megemészti a földet és ami azon termett,felgyújtja a hegyek alapjait.
23 Elhalmozom őket bajokkal,valamennyi nyilamat kilövöm reájuk,
24 az éhségtől elgyengülnek,láz emészti őket és keserű halál;vérengző vadakat eresztek rájukés porban csúszó mérges kígyókat.
25 Kint fegyver gyilkol,bent meg a rémület:ifjat és szüzet,csecsemőt és vénembert egyaránt.
26 Szétzúzom őket, gondoltam,emléküket is kitörlöm a halandók közül,
27 de tartok az ellenség gúnyolódásától,hogy félreértik ellenfeleik,és majd azt mondják: A mi hatalmas kezünk,s nem az Úr művelte ezt.
28 Milyen tanácstalan ez a nemzet,és milyen értelmetlen!