6 Ez a hála az Úr iránt,bolond és esztelen nemzet?!Hisz atyád ő, aki megteremtett,ő alkotott és tett erőssé téged.
7 Emlékezz az ősidőkre,gondold csak át az előző nemzedékek éveit!Kérdezd meg atyádat, ő majd elbeszéli,a közötted élő véneket, ők majd igazolják:
8 Mikor a Felséges kiosztotta a népek örökségét,népekre osztva az emberek fiait,mikor kijelölte a nemzetek hazáját,kik annyian vannak, mint Izráel fiai,
9 akkor az ő népe maradt az Úr része,Jákób lett az ő kimért öröksége.
10 Puszta földön talált reá,kietlen, vad sivatagban.Körülvette, gondja volt rá,óvta, mint a szeme fényét,
11 ahogy a sas, röptetve a fészekalját,fiókái fölött repdes,úgy vette őt kiterjesztett szárnyaira,evezőtollán hordozva őt.
12 Az Úr vezette egymaga,nem volt vele idegen isten.