21 Lármás utcasarkon kiált,a városkapuk bejáratánálmondja mondásait:
22 Együgyűek, meddig szeretitek az együgyűséget,meddig gyönyörködnek a csúfolódók a csúfolásban,meddig gyűlölik az ostobák az ismeretet?
23 Térjetek meg, ha megdorgállak,és én kiárasztom rátok lelkemet,megismertetem veletek igéimet.
24 Kiáltottam nektek, de vonakodtatok,kinyújtottam kezem,de senki sem figyelt.
25 Semmibe vettétek minden tanácsomat,és feddésemmel nem törődtetek,
26 ezért én is nevetek majd a bajotokon,kigúnyollak, ha eljön, amitől rettegtek,
27 ha eljön viharként, amitől rettegtek,és megjön forgószélként a bajotok,ha eljön rátok a nyomorúság és az ínség.