2 Tartsd meg parancsaimat, hogy élj,tanításomat őrizd, mint a szemed fényét!
3 Kösd ujjaidra, írd föl szíved táblájára!
4 Mondd a bölcsességnek, hogy a nővéred,és az értelmet nevezd jó ismerősödnek,
5 hogy megőrizzen a más feleségétőlés a hízelgő szavú idegen nőtől.
6 Mert házamnak az ablakán,a rácson át kinéztem,
7 és láttam a tapasztalatlanok között,észrevettem a fiúk között egy esztelen ifjút.
8 Az utcán járkált, egy utcasarkon,és megindult a ház felé,