23 azt, aki az Isten elhatározott döntése és terve szerint adatott oda, ti a bűnösök keze által keresztre szögeztétek és megöltétek.
24 De őt Isten feltámasztotta, feloldva a halál fájdalmait, mivel lehetetlen volt, hogy a halál fogva tartsa őt.
25 Mert ezt mondja róla Dávid:„Az Úrra tekintek szüntelen,mert jobbom felől van,hogy meg ne tántorodjam.
26 Ezért örül a szívem,és ujjong a nyelvem,és még testem is reménységben fog nyugodni,
27 mert nem hagyod lelkemet a holtak hazájában,nem engeded, hogy Szented elmúlást lásson.
28 Megismerteted velem az élet útjait,betöltesz engem örvendezéssela te orcád előtt.”
29 Testvéreim, férfiak! Hadd szóljak nektek nyíltan ősatyánkról, Dávidról: meghalt, eltemették, és sírja is nálunk van mind a mai napig.