22 Azután Betsaidába ment, és egy vakot vittek hozzá, és kérték őt, hogy érintse meg.
23 Ő pedig megfogta a vaknak kezét, kivezette őt a falun kívül, és a szemeibe köpve és kezeit reátéve, megkérdezte őt, vajon lát-e valamit.
24 Az pedig föltekintve mondta: „Látom az embereket, mint valami járkáló fákat.“
25 Azután kezeit ismét rátette annak szemeire, ő pedig feltekintett vele, és meggyógyult, és messze és világosan látott mindent.
26 És hazaküldte, mondván: „Se a faluba be ne menj, se senkinek el ne mondd a faluban.“
27 És elment Jézus tanítványaival együtt Cézárea Filippi falvaiba. Útközben megkérdezte tanítványaitól: „Kinek mondanak engem az emberek?“
28 Ők pedig így feleltek: „Keresztelő Jánosnak, némelyek Illésnek, ismét némelyek pedig egynek a próféták közül.“