6 Amint Dávid is boldognak mondja azt az embert, akinek Isten cselekedetek nélkül tulajdonít igazságot.
7 „Boldogok, akiknek hamissága megbocsáttatott, és akiknek vétke elfedeztetett.
8 Boldog ember az, akinek az Úr bűnt nem tulajdonít.“
9 Vajon ez a boldogság csak a zsidóké, vagy a pogányoké is? Hiszen azt mondjuk, hogy Ábrahámnak a hit tulajdonítatott igazságul.
10 Tehát miképpen tulajdoníttatott? Körülmetélt vagy körülmetéletlen állapotában? Nem körülmetélt, hanem körülmetéletlen állapotában.
11 És a körülmetélkedés jegyét körülmetéletlenségében tanúsított hite igazságának pecsétjéül nyerte, hogy atyja legyen mindazoknak, akik körülmetéletlen létükre hisznek, hogy azoknak is tulajdoníttassék igazság.
12 És atyja legyen a körülmetélteknek is, azoknak is, akik nemcsak körülmetélkednek, hanem követik is Ábrahámnak körülmetéletlenségében tanúsított hite nyomdokait.