11 krétaiak és arabok halljuk, hogy a mi nyelvünkön szólják az Isten felséges tetteit!”
12 Mindannyian magukon kívül voltak hát és kétségek között kérdezte egyik a másikat: „Mi akar ez lenni?”
13 Mások gúnyolódva szóltak: „Édes bortól részegedtek meg.”
14 Azonban előállott Péter a tizeneggyel együtt és hangját fölemelve a következő nyilatkozatot tette: „Zsidó férfiak s Jeruzsálemben tartózkodó idegenek! Legyen mindannyiotoknak tudtára és vegyétek fületekbe szavaimat mindannyian,
15 semmiképpen sem részegek ezek, mint ahogy ti vélitek, hiszen a nappalnak még csak a harmadik órája van,
16 hanem csak az történt, amit Jóel prófétán át megmondott már:
17 Úgy lesz az utolsó napokban – szól az Isten –, Szellememből öntök ki minden húsra, fiaitok és leányaitok prófétálni fognak, ifjaitok látomásokat látnak, véneitek álmokat álmodnak,