11 Az ilyen emberek gondolják meg, hogy pontosan olyanok leszünk személyesen is, amikor meglátogatunk benneteket, mint amilyenek vagyunk a távolból írt levelünk által!
12 Mert mi nem vagyunk vakmerőek, akik magukat nagyra tartják. Nem, mi nem hasonlítjuk össze magunkat ilyenekkel! Nem veszik észre, hogy milyen értelmetlen dolog, amikor saját magukhoz mérik magukat. Milyen ostobák!
13 Mi azonban nem fogunk túlságosan dicsekedni. Csak azzal a munkával dicsekszünk, amelyet Isten ránk bízott. Ebben azonban ti is benne vagytok, hiszen hozzátok is eljutottunk.
14 Mert mi nem ok nélkül dicsekszünk! Ez lenne a helyzet, ha soha nem mentünk volna el hozzátok. De bizony elmentünk! Sőt, mi voltunk az elsők, akik a Krisztus örömhírét hozzátok elvitték!
15 Csak arról beszélünk, amit magunk végeztünk, nem dicsekszünk mások eredményeivel. Viszont abban reménykedünk, hogy hitetek megerősödésével ti is egyre jobban segíteni fogtok, hogy a szolgálatunk kiterjeszkedjen.
16 Mert az a szándékunk, hogy a Korinthus városán túli vidékeken is hirdessük az örömhírt. Semmiképpen nem akarunk olyan munkával dicsekedni, amelyet valaki más végzett a maga területén.
17 Mert: „Aki dicsekszik, azzal dicsekedjen, amit az ÚR tett”!