2 Szádnak beszédei által estél tőrbe, megfogattattál a te szádnak beszédivel.
3 Ezt míveld azért fiam, és mentsd ki magadat, mert a te felebarátodnak kezébe jutottál; eredj, alázd meg magadat, és kényszerítsd felebarátodat.
4 Még álmot se engedj szemeidnek, se szunnyadást szemöldökidnek,
5 Szabadítsd ki magadat, mint a zerge a vadász kezéből, és mint a madár a madarásznak kezéből.
6 Eredj a hangyához, te rest, nézd meg az ő útait, és légy bölcs!
7 A kinek nincs vezére, igazgatója, vagy ura,
8 Nyárban szerzi meg az ő kenyerét, aratáskor gyűjti eledelét.