2 Az én parancsolatimat tartsd meg, és élsz; és az én tanításomat mint a szemed fényét.
3 Kösd azokat ujjaidra, írd fel azokat szíved táblájára.
4 Mondd ezt a bölcseségnek: Én néném vagy te; és az eszességet ismerősödnek nevezd,
5 Hogy megőrizzen téged a nem hozzád tartozó asszonytól, és az ő beszédivel hizelkedő idegentől.
6 Mert házam ablakán, a rács mögül néztem,
7 És láték a bolondok között, eszembe vevék a fiak között egy bolond ifjat,
8 A ki az utczán jár, annak szeglete mellett, a házához menő úton lépeget,