6 Mert házam ablakán, a rács mögül néztem,
7 És láték a bolondok között, eszembe vevék a fiak között egy bolond ifjat,
8 A ki az utczán jár, annak szeglete mellett, a házához menő úton lépeget,
9 Alkonyatkor, nap estjén, és setét éjfélben.
10 És ímé, egy asszony eleibe jő, paráznának öltözetében, álnok az ő elméjében.
11 Mely csélcsap és vakmerő, a kinek házában nem maradhatnak meg az ő lábai.
12 Néha az utczán, néha a tereken van, és minden szegletnél leselkedik.