29 Mikor felveté a tengernek határit, hogy a vizek át ne hágják az ő parancsolatját, mikor megállapítá e földnek fundamentomait:
30 Mellette valék mint kézmíves, és gyönyörűsége valék mindennap, játszva ő előtte minden időben.
31 Játszva az ő földének kerekségén, és gyönyörűségemet lelve az emberek fiaiban.
32 És most fiaim, hallgassatok engemet, és boldogok, a kik az én útaimat megtartják.
33 Hallgassátok a tudományt és legyetek bölcsek, és magatokat el ne vonjátok!
34 Boldog ember, a ki hallgat engem, az én ajtóm előtt virrasztván minden nap, az én ajtóim félfáit őrizvén.
35 Mert a ki megnyer engem, nyert életet, és szerzett az Úrtól jóakaratot.