20 Akkor Ézsaiás, Ámóc fia ezt az üzenetet küldte Ezékiásnak: Így szól az Úr, Izráel Istene: Meghallottam, hogyan imádkoztál hozzám Asszíria királya, Szanhérib miatt.
21 Ezt az igét jelentette ki róla az Úr:Megvet, gúnyol tégedSion szűz leánya,fejét rázza mögöttedJeruzsálem leánya!
22 Kit gyaláztál s káromoltál,ki ellen emeltél szót?Kire néztél gőgös szemmel?Izráel Szentjére!
23 Követeiddel gyaláztadaz Urat, és ezt mondtad:Sok harci kocsimmalfölmentem a legmagasabb hegyre,a meredek Libánonra is.Kivágtam sudár cédrusait,válogatott ciprusfáit,eljutottam utolsó tanyájára,legsűrűbb erdejébe is.
24 Kutat ástam, és ittammásoknak a vizét;lépteimmel kiszárítomEgyiptomban a Nílus minden ágát.
25 Nem hallottad még, hogy én eztrégóta elvégeztem,jó előre kiterveltem?Most csak véghezviszem,hogy halomra dőljenek,rommá legyenek az erős városok.
26 Lakosaiknak ereje elfogyott,megrémültek, megszégyenültek;olyanok lettek, mint mezőn a növény,mint a gyenge fűszál,a háztetőn nőtt fű:elszáradt, mielőtt szárba szökkent.