1 A lévita-papoknak, Lévi egész törzsének ne legyen birtoka és öröksége Izráelben. Az Úrnak szóló tűzáldozatokból, az ő örökségéből éljenek.
2 Ne legyen öröksége testvérei között; az Úr az ő öröksége, ahogyan megígérte neki.
3 Ez legyen a papok törvényes járandósága a néptől, azoktól, akik marhát vagy juhot áldoznak: adják a papnak a lapockát, az állát meg a gyomrot.
4 Add neki gabonád, mustod és olajad első termését is, meg juhaidnak először lenyírt gyapját.
5 Mert őt választotta ki Istened, az Úr, valamennyi törzsed közül, hogy ott álljon és szolgáljon az Úr nevével áldva, ő és fiai minden időben.
6 Ha eljön egy lévita egész Izráel bármelyik lakóhelyéről, ahol jövevény volt, és lelkének teljes óhaja szerint arra a helyre jön, amelyet kiválaszt az Úr,
7 hadd végezzen szolgálatot Istenének, az Úrnak nevében éppúgy, mint többi lévita testvére, akik az Úr színe előtt állnak.
8 Velük egyenlő részt kapjon azon kívül, amije van atyai öröksége eladásából.
9 Ha bemégy arra a földre, amelyet Istened, az Úr ad neked, ne tanuld el azokat az utálatos dolgokat, amelyeket azok a népek művelnek.
10 Ne legyen köztetek olyan, aki a fiát vagy leányát áldozatul elégeti, ne legyen varázslást űző, se jelmagyarázó, kuruzsló vagy igéző!
11 Ne legyen átokmondó, se szellemidéző, se jövendőmondó, se halottaktól tudakozódó.
12 Mert utálatos az Úr előtt mindaz, aki ilyet cselekszik. Ezek miatt az utálatos dolgok miatt űzi ki előled ezeket is Istened, az Úr.
13 Légy feddhetetlen Istened, az Úr előtt!
14 Mert ezek a nemzetek, amelyeket elűzöl, jelmagyarázókra és varázslókra hallgatnak, de neked nem engedi azt meg Istened, az Úr.
15 Prófétát támaszt atyádfiai közül Istened, az Úr, olyant, mint én, őreá hallgassatok!
16 Egészen úgy, ahogyan kérted Istenedtől, az Úrtól a Hóreben, az összegyülekezés napján, amikor ezt mondtad: Nem tudom tovább hallgatni Istenemnek, az Úrnak a szavát, és nem tudom tovább nézni ezt a nagy tüzet, mert meghalok.
17 Akkor az Úr így szólt hozzám: Jól mondották.
18 Prófétát támasztok nekik atyjukfiai közül, olyant, mint te. Az én igéimet adom a szájába, ő pedig elmond nekik mindent, amit én parancsolok.
19 És ha valaki nem hallgat igéimre, amelyeket az én nevemben mond, azt én felelősségre vonom.
20 Ha pedig egy próféta elbizakodottan olyan igét mond az én nevemben, amelyet nem parancsoltam neki, vagy ha más istenek nevében szól, az a próféta haljon meg!
21 De gondolhatnád magadban: Miről ismerjük meg, hogy nem az Úr mondott egy igét?
22 Ha egy próféta az Úr nevében mond egy igét, de az nem történik meg, nem teljesedik be: azt az igét nem az Úr mondotta, hanem a próféta mondta elbizakodottságában; ne félj tőle!