1Krónikák 29 RÚF

Adományok a templom építésére

1 Dávid király így szólt az egész gyülekezethez: Egyedül Salamon fiamat választotta ki az Isten, de ő még tapasztalatlan ifjú, a munka pedig nagy, mert nem emberé lesz ez a hajlék, hanem az Úristené.

2 Ezért minden erőmmel azon voltam, hogy Istenem házához aranyat szerezzek az aranyeszközökhöz, ezüstöt az ezüsteszközökhöz, rezet a rézhez, vasat a vashoz, fát a famunkához, ónixköveket, foglalatba való köveket, sötét és tarka színű köveket, mindenféle drágakövet és fehér márványt bőséggel.

3 Mindezen fölül az én Istenem háza iránti szeretetből a saját aranyamat és ezüstömet is odaadom Istenem házára azon felül, amit a szent ház számára szereztem:

4 háromezer talentum aranyat, mégpedig ófíri aranyat és hétezer talentum tiszta ezüstöt a templom falainak a beborítására,

5 aranyat az aranyeszközökhöz és ezüstöt az ezüsteszközökhöz, a mesteremberek mindenféle munkájához. Ki akar még önként, bőkezűen adakozni ma az Úrnak?

6 Ekkor a családfők, Izráel törzseinek a vezetői, az ezredesek és a századosok meg a királyi udvartartás vezetői önként adakozni kezdtek.

7 Összeadtak az Isten házának munkálataira ötezer talentum aranyat, tízezer dárikot, tízezer talentum ezüstöt, tizennyolcezer talentum rezet és százezer talentum vasat.

8 Akinek drágaköve volt, odaadta az Úr házának a kincseihez, a gérsóni Jehíél felügyelete alá.

9 És örült a nép az önkéntes adakozásnak, mert tiszta szívből, önként adakoztak az Úrnak. Dávid király is nagyon megörült.

Dávid hálaimája

10 Dávid ekkor áldotta az Urat az egész gyülekezet előtt. Ezt mondta: Áldott vagy te, Uram, ősatyánknak, Izráelnek Istene, öröktől fogva mindörökké!

11 Tied, Uram, a méltóság, a hatalom és a tisztelet, a hírnév és a fenség, bizony minden, ami a mennyben és a földön van! Tied, Uram, az ország, magasztos vagy te, mindenség fejedelme!

12 Tőled ered a gazdagság és a dicsőség, te uralkodsz mindenen. A te kezedben van az erő és a hatalom, a te kezed tehet bárkit naggyá és erőssé.

13 Most azért, Istenünk, hálát adunk neked, és dicsérjük a te fenséges nevedet.

14 Mert ki vagyok én, és mi az én népem, honnan volt erőnk ennyit adakozni? Bizony, tőled van mindez, és csak azt adtuk neked, amit a te kezedből kaptunk!

15 Mi jövevények és zsellérek vagyunk előtted, mint minden ősünk. Napjaink olyanok a földön, mint a múló árnyék.

16 Urunk, Istenünk! Ez az egész halom kincs, amelyet összeadtunk, hogy neked, a te szent neved tiszteletére templomot építsünk, a te kezedből való, és a tied lesz mindez!

17 Tudom, Istenem, hogy te megvizsgálod a szíveket, és az őszinteségben leled gyönyörűségedet. Én mindezt őszinte szívvel, önként adtam, és most örömmel látom, hogy önként adakozott neked néped, amely itt összegyűlt.

18 Uram, őseinknek, Ábrahámnak, Izsáknak és Izráelnek Istene, tartsd meg örökre néped szívében ezt a szándékot és indulatot, és kösd magadhoz szívüket!

19 Fiamnak, Salamonnak pedig add meg, hogy tiszta szívből tartsa meg parancsolataidat, intelmeidet és rendelkezéseidet, és vigyen véghez mindent, fölépítve azt a hajlékot, amelyet én előkészítettem.

Salamon trónra lépése

20 Azután ezt mondta Dávid az egész gyülekezetnek: Áldjátok az Urat, a ti Isteneteket! És az egész gyülekezet áldotta az Urat, ősei Istenét, meghajolt és leborult az Úr előtt és a király előtt.

21 Másnap reggel véresáldozatokat mutattak be, és égőáldozatokat áldoztak az Úrnak: ezer bikát, ezer kost, ezer bárányt a hozzájuk tartozó italáldozatokkal együtt, és tömérdek véresáldozatot egész Izráelért.

22 Ettek és ittak az Úr színe előtt azon a napon nagy örömmel. Azután másodszor is királlyá tették Salamont, Dávid fiát, és fölkenték az Úr fejedelmévé; Cádókot pedig pappá.

23 Így ült Salamon az Úr trónjára apja, Dávid után. Eredményesen uralkodott, és egész Izráel hallgatott rá.

24 A vezérek, a testőrök és Dávid király fiai is mind kezet adtak, hogy Salamon király alattvalói lesznek.

25 Az Úr pedig igen naggyá tette Salamont egész Izráel szemében, és olyan királyi méltóságot adott neki, amilyen nem volt előtte egy királynak sem Izráelben.

Dávid halála

26 Dávid, Isai fia egész Izráel királya volt.

27 Negyven évig uralkodott Izráelben. Hebrónban hét évig, Jeruzsálemben pedig harminchárom évig uralkodott.

28 És meghalt késő vénségében, betelve az élettel, gazdagsággal és dicsőséggel. Utána a fia, Salamon lett a király.

29 Dávid király dolgai elejétől a végéig meg vannak írva Sámuel látó, Nátán próféta és Gád látnok történetében

30 egész uralkodásával, hőstetteivel és mindazokkal az eseményekkel együtt, amelyek vele, Izráellel és a többi ország királyságaival végbementek.

fejezetek

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29