22 De megemlékezett Isten Ráhelről is, meghallgatta Isten, és megnyitotta a méhét.
23 Ő teherbe esett, fiút szült, és ezt mondta: Elvette Isten a gyalázatomat!
24 És elnevezte Józsefnek, mert ezt mondta: Adjon nekem az Úr még másik fiút is!
25 Történt, hogy miután Ráhel megszülte Józsefet, Jákób azt mondta Lábánnak: Bocsáss el engem, hadd menjek haza a szülőföldemre!
26 Add ki a feleségeimet és gyermekeimet, akikért szolgáltam neked! Hadd menjek el, hiszen te tudod, hogy mennyit dolgoztam nálad!
27 Lábán azt felelte neki: Bárcsak elnyerném jóindulatodat! Megtudtam a jelekből, hogy teérted áldott meg engem az Úr.
28 És hozzátette: Szabd meg a béredet, amit szeretnél tőlem, és én megadom neked!