1 Ezek voltak Dávid utolsó szavai:Így szól Dávid, Isai fia,így szól a magasra emelt férfi,Jákób Istenének felkentje,Izráel énekeinek kedveltje:
2 Az Úr lelke beszélt általam,az ő szava volt nyelvemen.
3 Izráel Istene ezt mondta,Izráel kősziklája így szólt hozzám:Az emberek igaz uralkodója,az istenfélő uralkodó
4 olyan, mint a fölkelő nap reggeli fénye,mint a felhőtlen reggel,melynek sugarától eső utánkisarjad a fű a földön.
5 Nem ilyen-e házam Isten színe előtt?Örök szövetségre lépett énvelem,benne elrendezett és biztosított mindent.Minden javam, minden örömöm őtőle származik.
6 De az elvetemültek mind olyanok,mint a szélhordta tövis,melyet nem fognak meg kézzel:
7 aki hozzájuk akar nyúlni,vasat ragad, lándzsanyelet;égő tűzzel égeti meg őket,ahol rájuk talál.