1 Azután így beszélt Mózeshez az Úr:
2 Mondd meg Áronnak és fiainak, hogy vigyázva bánjanak Izráel fiainak szent adományaival. Meg ne gyalázzák szent nevemet azokkal, amiket ők nekem szentelnek. Én vagyok az Úr!
3 Mondd nekik: Ha bárki a ti utódaitok közül, bármely nemzedéketekből akkor közelít a szent adományokhoz, amelyeket Izráel fiai az Úrnak szentelnek, amikor éppen tisztátalan, azt az embert ki kell irtani előlem. Én vagyok az Úr!
4 Ha valaki Áron utódai közül poklos vagy folyásos, nem ehet a szent adományokból, amíg meg nem tisztul. Ha pedig valaki hozzáér egy halott által tisztátalanná lett dologhoz, vagy ha valakinek magömlése volt,
5 vagy megérint valamilyen kisebb állatot, és tisztátalanná lesz, vagy bármilyen tisztátalanságban levő embert, és úgy lesz tisztátalanná,
6 az az ember, aki effélét érint, tisztátalan lesz estig: nem ehet hát a szent adományokból. Mosakodjék meg előbb vízben,
7 és naplemente után tiszta lesz, azután ehet a szent adományokból, mert az ő eledele az.
8 Döglött vagy széttépett állatot nem ehet, mert tisztátalan lesz általa. Én vagyok az Úr!
9 Így tartsák meg, amit elrendeltem, hogy vétekkel ne terheljék magukat, és meg ne haljanak amiatt, hogy meggyalázzák azokat. Én, az Úr vagyok a megszentelőjük!
10 Egy idegen ember sem ehet szent ételt, a papnál levő betelepült vagy napszámos sem ehet szent ételt.
11 De ha a pap pénzen vásárol meg valakit tulajdonául, az ehet belőle. A házánál született szolgák is ehetnek eledeléből.
12 Ha a pap leánya idegen férfi felesége lesz, nem ehet a szent áldozati felajánlásokból.
13 De ha a pap leánya özvegyen maradt, vagy elbocsátották, gyermeke pedig nincs, és visszatér apja házába, akkor éppúgy ehet az apja eledeléből, mint leány korában. De egyetlen idegen sem ehet belőle.
14 Ha valaki nem szándékosan eszik szent ételt, az adja meg a papnak a szent ételt, de tegye még hozzá az egyötödét.
15 Ne gyalázzák meg Izráel fiainak szent adományait, amelyeket felajánlanak az Úrnak,
16 és ne terheljék meg súlyos bűnnel őket azáltal, hogy esznek szent adományaikból. Mert én, az Úr vagyok a megszentelőjük.
17 Azután így beszélt Mózeshez az Úr:
18 Szólj Áronhoz és fiaihoz meg Izráel fiaihoz, és mondd meg nekik: Ha valaki Izráel házából és az Izráelben élő jövevények közül áldozatot akar bemutatni, és akár fogadalmi, akár önkéntes áldozatként valamiből égőáldozatot mutat be az Úrnak,
19 hibátlan hím marhát, juhot vagy kecskét vigyetek, hogy ő kedvesen fogadja tőletek.
20 Ne mutassatok be olyat, aminek fogyatékossága van, mert akkor nem fogadja kedvesen tőletek.
21 Ha valaki marhát, juhot vagy kecskét akar bemutatni békeáldozatul az Úrnak, akár fogadalma teljesítéseként, akár önkéntes áldozatként, hibátlan legyen az, semmiféle fogyatékossága se legyen, mert akkor fogadja kedvesen.
22 Ne mutassatok be az Úrnak vakot, törött csontút, sérültet, szemölcsöset, viszketegest vagy sömöröset. Ne adjatok ilyenekből tűzáldozatot az Úr oltárára!
23 Torz és csenevész marhát vagy juhot önkéntes áldozatul be lehet mutatni, de fogadalmi áldozatként Isten nem fogadja azt kedvesen.
24 Összenyomott, zúzott, megszakadt vagy kimetszett heréjűt ne mutassatok be az Úrnak. Ne tegyétek ezt országotokban.
25 Ha idegen ember kezéből való bármi efféle, akkor sem mutathatjátok be mint Istenetek eledelét. Mivel csonkák és fogyatékosak, nem szereznek kegyelmet nektek.
26 Azután így beszélt Mózeshez az Úr:
27 A borjú, a bárány és a kecskegida maradjon az ellés után az anyja mellett hét napig. A nyolcadik naptól fogva szereznek kegyelmet, ha feláldozzák tűzáldozatul az Úrnak.
28 Marhát vagy juhot fiastul ne vágjatok le ugyanazon a napon.
29 Ha hálaáldozatot mutattok be az Úrnak, úgy áldozzátok, hogy kedvesen fogadja tőletek.
30 Még aznap egyétek meg, ne hagyjatok belőle reggelre. Én vagyok az Úr!
31 Tartsátok meg parancsolataimat, és teljesítsétek azokat. Én vagyok az Úr!
32 Ne gyalázzátok meg szent nevemet, hogy megszentelt legyek Izráel fiai között. Én, az Úr vagyok a megszentelőtök,
33 aki kihoztalak benneteket Egyiptomból, hogy a ti Istenetek legyek. Én vagyok az Úr!