11 Jön majd olyan idő– így szól az én Uram, az Úr –,amikor éhínséget bocsátok a földre.Nem kenyérre fognak éhezni,és nem vízre fognak szomjazni,hanem az Úr igéjének hallgatására.
12 Támolyognak majd tengertől tengerigés északtól keletig.Bolyonganak, és keresik az Úr igéjét,de nem találják.
13 Azon a naponelepednek a szomjúságtóla szép szüzek és az ifjak,
14 akik Samária bálványára esküsznek,és így beszélnek:Dán Istenére mondom!– vagy: A beérsebai útra mondom!Elesnek, és nem kelnek fel többé!