1 Habakuk próféta imádsága. A panaszénekek dallamára.
2 Uram, hallottam, amit hirdettél,félelem fog el attól, amit teszel, Uram.A közeli években valósítsd meg,a közeli években tedd ismertté!De haragodban isgondolj az irgalomra!
3 Témán felől jön az Isten,Párán hegyéről a Szent. (Szela.)Fensége beborítja az eget,dicsősége betölti a földet.
4 Ragyogása olyan, mint a napfény,sugarak támadnak kezéből:abban rejlik az ereje.
5 Előtte dögvész jár,lába nyomán láz támad.
6 Megáll, és megrendíti a földet,szétnéz, és megriasztja a népeket.Szétporladnak az ősi hegyek,lesüllyednek az ősrégi halmok;ősrégi ösvényeken jár.
7 Látom, amint omladoznakKúsán sátrai,reszketnek Midján földjének sátorlapjai.
8 A folyamok ellenlobbantál haragra, Uram?A folyamokra haragszol,vagy a tengerre vagy dühös?Azért jössz vágtató lovakkal,győzelmet hozó harci kocsikkal?
9 Íjad harcra kész,tegzed nyilakkal tele. (Szela.)Folyóknak hasítasz medret a földbe.
10 Ha meglátnak téged a hegyek,remegni kezdenek,mindent elborít az áradat,morajlik a mélység vize,magasra emelkednek partjai.
11 A nap és a hold lakóhelyén marad,amikor nyilaid villogva cikáznak,és dárdád ragyogva villámlik.
12 Felindulásodban taposod a földet,haragodban csépeled a népeket.
13 Kivonulsz néped szabadítására,fölkented szabadítására.Szétzúzod a bűnös házának tetejét,föltárod alapját, egészen a szikláig. (Szela.)
14 Nyilaiddal átlőttedharcosainak vezérét,pedig már rám törtek,hogy megfutamítsanak;ujjongtak, hogy fölfalhatjákrejtekhelyén a szegényt.
15 Átgázoltál lovaiddal a tengeren,a nagy vizek habjain.
16 Hallottam, és reszketett a szívem,hangjától megremegtek ajkaim;fájdalom járja át csontjaimat,reszkető léptekkel járok.Bárcsak nyugtom lennea nyomorúság napján,amely eljön a bennünket fosztogató népre!
17 Mert a fügefák nem fognak virágozni,a szőlőtőkéken nem lesz gyümölcs.Hiányozni fog az olajfák termése,a kertek sem teremnek ennivalót.Kivész a juh az akolból,és nem lesz marha az istállókban.
18 De én vigadozni fogok az Úr előtt,víg örömre indít szabadító Istenem.
19 Az Úr, az én Uram ad nekem erőt;olyanná teszi lábamat,mint a szarvasokét,és magaslatokon enged járni engem.A karmesternek: húros hangszerre.