2 Aztán megkötözték, elvezették és átadták Pilátusnak, a helytartónak.
3 Akkor Júdás, aki elárulta őt, megtudta, hogy elítélték az Urat. Megbánta tettét s visszavitte a harminc ezüstöt a főpapoknak és véneknek.
4 „Vétkeztem, hogy elárultam az ártatlan vért!” – mondotta. De azok így feleltek: „Mit tartozik az ránk? Magad lássad!”
5 Erre a templomba hajította az ezüstöket és eltávozott. Aztán elment és felakasztotta magát.
6 A főpapok pedig felszedték a pénzt, de ezt mondták: „Nem szabad az áldozati adományok közé tennünk, mert vérnek ára.”
7 Tanácsot tartottak hát és megvásárolták rajta idegenek temetőjéül a fazekas mezejét.
8 Ezért aztán azt a mezőt a mai napig Vérmezőnek nevezik.