2 Ekkor Jézus odahívott egy kisgyermeket, odaállította közéjük, és így felelt:
3 „Igazán mondom nektek: meg kell változzon a gondolkodásotok, hogy olyan legyen, mint egy kisgyereké, különben soha nem mehettek be a Menny Királyságába.
4 Ezért az lesz a legnagyobb a Menny Királyságában, aki megalázkodik, és olyan lesz, mint ez a kisgyerek.
5 Aki pedig befogad egy ilyen kisgyereket az én nevemben, az valójában engem fogad be.”
6 „Ezek a kicsinyek hisznek bennem. De jaj annak, aki akár csak egyet is bűnbe visz közülük! Aki miatt e kicsinyek bűnt követnek el, az még akkor is jobban járna, ha egy malomkövet kötnének a nyakára, és bedobnák a tengerbe.
7 Jaj az embereknek az ilyen bűnbe vivő kísértések miatt! Elkerülhetetlen ugyan, hogy ezek próbára tegyék őket, de jaj annak, aki miatt azt a bűnt elkövetik!
8 Ezért ha a saját kezed, vagy lábad visz bűnbe, még azt is inkább vágd le, és dobd el! Jobb, ha csonkán, vagy fél lábbal jutsz be az örök életre, mintha kezed-lábad épségben megmarad, és úgy dobnak az örök tűzbe.