1 Az Úr ezt mondta Abrámnak:Menj el földedről,rokonságod közül és atyád házábólarra a földre, amelyet mutatok neked!
2 Nagy néppé teszlek, és megáldalak,naggyá teszem nevedet, és áldás leszel.
3 Megáldom a téged áldókat,s megátkozom a téged gyalázókat.Általad nyer áldást a föld minden nemzetsége.
4 Abrám elment, ahogyan azt az Úr mondta neki, és Lót is vele ment. Abrám hetvenöt éves volt, amikor kijött Háránból.
5 Fogta Abrám Szárajt, a feleségét, és Lótot, a testvére fiát, meg minden szerzeményüket, amit csak szereztek, mindenkit, akikre Háránban tettek szert, és elindultak, hogy Kánaán földjére menjenek. El is érkeztek Kánaán földjére.
6 Majd átvonult Abrám az országon egészen a sikemi szenthelyig, Móré tölgyeséig. Akkor még kánaániak voltak ezen a földön.