15 Amikor kifogyott a víz a tömlőből, odatette a gyermeket az egyik bokor alá,
16 maga pedig elment, leült vele szemben egy nyíllövésnyi távolságban, és ezt mondta: Ne lássam, amikor meghal a gyermek. Ott ült vele szemben, és hangosan sírt.
17 De Isten meghallotta a fiú hangját, Isten angyala pedig kiáltott a mennyből Hágárnak, és így szólt hozzá: Mi van veled, Hágár? Ne félj, mert meghallotta Isten a fiú hangját ott, ahol van.
18 Kelj föl, vedd fel a fiút, és fogd kézen, mert nagy népet támasztok belőle.
19 És megnyitotta Isten az asszony szemét, úgyhogy meglátott egy forrást. Odament, megtöltötte a tömlőt vízzel, és megitatta a fiút.
20 Isten pedig vele volt a fiúval, és az felnövekedett. A pusztában lakott, és íjász lett.
21 Párán pusztájában lakott, anyja pedig Egyiptomból szerzett neki feleséget.