1 Bejöttem kertembe,húgom, menyasszonyom!Szedem mirhámat és balzsamomat,eszem lépes mézemet, színmézemet,iszom boromat és tejemet.Egyetek, igyatok, barátaim,részegedjetek meg a szerelemtől!
2 Aludtam, de ébren volt szívem.Hallga, szerelmesem kopogtat!– Nyiss ajtót, húgom, kedvesem,galambom, gyönyörűségem!Mert fejem belepte a harmat,fürtjeimet az éjszaka cseppjei.
3 – Levettem alsóruhámat,hogyan ölthetném fel?Megmostam lábaimat,hogyan piszkolhatnám be?
4 Szerelmesem benyújtottakezét a résen,és szívem felindult iránta.
5 Fölkeltem, hogy ajtót nyissak szerelmesemnek,és kezemről mirha csepegett,ujjaimról mirha folyt a kilincsre.
6 Ajtót nyitottam szerelmesemnek,de szerelmesem már megfordult, elment.Lelkem megindult beszédétől,azért kerestem őt, de nem találtam,kiáltottam, de nem válaszolt.
7 Rám találtak az őrök,akik járják a várost.Megvertek, megsebeztek,letépték rólam kendőmeta várfalak őrei.
8 Esdekelve kérlek, Jeruzsálem lányai!Ha megtaláljátok szerelmesemet,mondjátok meg neki,hogy a szerelem betege vagyok!
9 – Mivel különb szerelmesed a másokénál,ó, asszonyok szépe?Mivel különb szerelmesed a másokénál,hogy így esdekelsz hozzánk?
10 – Szerelmesem ragyogó és piros,tízezer közül is kitűnik.
11 Feje színtiszta arany,hajfürtjei hullámosak és hollófeketék.
12 Szemei, mint galambok a folyóvíz mellett,tejben fürödnek, bő víz mellett ülnek.
13 Arca, mint a balzsamillatú virágágy,melyben illatos növények nőnek.Ajkai liliomok,melyekről csepegő mirha folyik.
14 Kezei aranyhengerektopázzal borítva,dereka elefántcsont-szoborzafírokkal rakva.
15 Combjai márványoszlopokszínarany talapzaton.Termete olyan, mint a Libánon,pompás, mint a cédrusok.
16 Ínye csupa édesség,és rajta minden oly kívánatos.Ilyen a szerelmesem, ilyen a kedvesem,Jeruzsálem lányai!