1 Így szólt hozzám az Úr igéje:
2 Emberfia! Prófétálj, és mondd ezt: Így szól az én Uram, az Úr:Jajgassatok! Jaj, milyen nap az!
3 Mert közel van a nap,közel van az Úr napja!Borús nap lesz az, a népek ideje.
4 Eljön a fegyver Egyiptom ellen,reszketés lesz Etiópiában,hullanak a sebesültek Egyiptomban,elviszik kincseit,és földig lerombolják.
5 Etiópok, pútiak, lídek,mindenféle keverék nép,Kúb és a vele szövetséges ország lakóiegyaránt fegyver által esnek el.
6 Ezt mondja az Úr:Elesnek Egyiptom támogatói,lehanyatlik gőgös hatalma.Migdóltól Szevénéigfegyvertől esnek el a benne lakók!– így szól az én Uram, az Úr.
7 Pusztává leszaz elpusztult országok sorában,és városai a romvárosoksorába kerülnek.
8 Majd megtudják,hogy én vagyok az Úr,amikor tűzbe borítom Egyiptomot,és segítői mind összetörnek.
9 Azon a naponköveteket indítok hajókon,hogy fölriasszák a gondtalan Etiópiát.Reszketés jön rájukEgyiptom napja miatt,mert jön már!
10 Ezt mondja az én Uram, az Úr:Véget vetek Egyiptom népe tömegénekNebukadneccar babilóniai király által.
11 Elhozom őt és népét,a legkegyetlenebb népeketaz ország elpusztítására.Kardot rántanak Egyiptom ellen,és megtöltik az országot megölöttekkel.
12 Kiszárítom a Nílus ágait,és gonoszok kezébe adom az országot.Idegenekkel pusztíttatom elaz országot és a benne levőket.Én, az Úr, megmondtam!
13 Ezt mondja az én Uram, az Úr:Elpusztítom a bálványokat,kiirtom a bálványszobrokat Nófból,Egyiptomban nem lesztöbbé fejedelem.Félelmet keltek majd Egyiptomban.
14 Elpusztítom Patrószt,tűzbe borítom Cóant,ítéletet tartok Nó fölött.
15 Kiöntöm haragomat Színre,Egyiptom erős várára,és kiirtom Nó népe tömegét.
16 Tűzbe borítom Egyiptomot,kínjában vergődik Szín,Nó falain réseket törnek,Nófot fényes nappal ostromolják.
17 Ón és Pí-Beszet ifjaifegyvertől esnek el,s a többiek fogságba mennek.
18 Tahpanhészben sötét lesz nappal,ha összetöröm ott Egyiptom igáját.Vége lesz gőgös erejének,őt magát felhő borítja el,leányai pedig fogságba mennek.
19 Így tartok ítéletet Egyiptom fölött,és megtudják,hogy én vagyok az Úr.
20 A tizenegyedik évben, az első hónap hetedikén így szólt hozzám az Úr igéje:
21 Emberfia! Eltörtem a fáraónak, Egyiptom királyának a karját, de nem kötözték be, hogy meggyógyítsák, pólyát sem raktak rá, hogy megerősödjék, és fegyvert foghasson.
22 Ezért így szól az én Uram, az Úr: Én a fáraó ellen, Egyiptom királya ellen fordulok, és mindkét karját eltöröm: az épet is, meg a már töröttet is, és kiütöm kezéből a fegyvert.
23 Szétszórom az egyiptomiakat a népek közé, és elszórom őket az országokba.
24 Babilónia királyának a karjait megerősítem, és kardomat adom a kezébe. A fáraó karjait azonban eltöröm, és keservesen fog nyögni előtte, mint akit halálra sebeztek.
25 Megerősítem Babilónia királyának a karjait, a fáraó karjai pedig lehanyatlanak. Akkor megtudják, hogy én vagyok az Úr, mert kardomat Babilónia királyának a kezébe adom, hogy azt Egyiptom ellen fordítsa.
26 Szétszórom az egyiptomiakat a népek közé, és elszórom őket az országokba. Akkor megtudják, hogy én vagyok az Úr.