1 Ne örülj, Izráel,ne ujjongj, mint a népek!Mert hűtlen lettél Istenedhez,és szereted a paráznaság bérét,minden szérűn a gabonát.
2 De a szérű és a sajtó nem tartja el őket,hiányozni fog a must.
3 Nem lakhatnak az Úr országában,Efraim visszatér Egyiptomba,vagy Asszíriába kerül,és ott tisztátalant eszik.
4 Nem áldozhatnak bort az Úrnak,és nem lesznek kedvesek előttevéresáldozataik.Kenyerük olyan, mint a gyászolóké,tisztátalan lesz az, aki eszi.Kenyerük csak éhségüket csillapítja,az Úr házába nem kerülhet.
5 Mit fogtok készíteni az ünnepnapra,az Úr ünnepnapjára?
6 Akik elmennek az elpusztult országból,azokat Egyiptom gyűjti össze,Memfisz temeti el.Ezüstön szerzett értékeiketbenövi a csalán,sátraikat fölveri a gaz.
7 Eljön a büntetés ideje,eljön a megtorlás ideje.Majd megtudja Izráel,bolond-e a próféta,eszelős-e a lélek embere?Mivel sok a bűnöd,nagy a gyűlölködés.
8 Ólálkodik a próféta körülEfraim, Istenem népe.Csapdát állítottak minden útjára,gyűlölködnek Istene házában.
9 Mélységesen megromlottak,mint egykor Gibeában.De nem feledkezik megbűnükről az Úr,megbünteti őket vétkeik miatt.
10 A pusztában olyannak találtamIzráelt, mint a szőlőfürtöt.Őseitekre úgy néztem,mint a fügefa első termésére.De Baal-Peórhoz értek,és gyalázatra vetemedtek.Olyan förtelmessé lettek,mint akit szerettek.
11 Elszáll, mint a madár Efraim dicsősége.Nem lesz szülés, sem fogamzás,sem terhesség!
12 Ha fölnevelik is fiaikat,elveszem tőlük,nem lesz belőlük ember.Jaj lesz nekik, ha elfordulok tőlük.
13 Efraim alakját olyannak láttam,mint a mezőn elültetett fa.De Efraimnak ki kell szolgáltatniafiait a gyilkosoknak.
14 Adj nekik, Uram! – de mit adj?Adj nekik meddő méhetés elapadt emlőket!
15 Minden gonoszságukGilgálban kezdődött,már ott meggyűlöltem őket.Gonosz tetteik miattkiűzöm őket házamból.Nem szeretem őket többé,mert vezéreik mind pártütők.
16 Csapás érte Efraimot,gyökere elszáradt,nem hoz gyümölcsöt.Ha születnek is gyermekei,megölöm kedves magzatait.
17 Elveti őket az Isten,mert nem hallgattak rá.Bujdosók lesznek a népek között.