59 A nyolcadik napon eljöttek körülmetélni a gyermeket, és apja nevéről Zakariásnak akarták nevezni.
60 Anyja azonban megszólalt, és ezt mondta: „Nem, hanem János legyen a neve.”
61 Mire ezt mondták neki: „De hiszen senki sincs a te rokonságodban, akit így hívnának.”
62 Ekkor intettek az apjának, hogy minek akarja neveztetni.
63 Ő táblát kért, és ezt írta rá: „János a neve.” Erre mindenki elcsodálkozott.
64 És egyszerre csak megnyílt Zakariás szája, megoldódott a nyelve, beszélni kezdett, és áldotta az Istent.
65 Félelem szállta meg a körülöttük lakókat, és Júdea egész hegyvidékén beszéltek minderről.