52 Majd ezt mondta a főpapoknak, a templomőrség vezetőinek és a véneknek, amikor odaléptek hozzá: „Úgy vonultok ki ellenem kardokkal és botokkal, mint valami rabló ellen.
53 Amikor nap mint nap veletek voltam a templomban, nem emeltetek rám kezet. De ez a ti órátok és a sötétség hatalmának ideje.”
54 Miután pedig elfogták őt, elvitték és bekísérték a főpap házába. Péter pedig távolról követte.
55 Mikor az udvar közepén tüzet raktak, és körülülték, Péter is leült közéjük.
56 Amint ott ült a tűz világánál, meglátta őt egy szolgáló, szemügyre vette, és így szólt: „Ez is vele volt.”
57 Ő azonban letagadta, ezt mondva: „Asszony, nem ismerem őt!”
58 Röviddel ezután más látta meg, és rászólt: „Te is közülük való vagy!” De Péter így válaszolt: „Ember, nem vagyok!”