10 Rátette kezét az ellenségSion valamennyi kincsére.Végig kellett néznie, amint bementekszentélyébe azok a népek,akikről megparancsoltad,hogy nem tartozhatnak a te gyülekezetedhez!
11 Az egész nép sóhajtozik,kenyeret keresgélnek,odaadják értékeiket ennivalóért,hogy erőre kapjanak.Nézd, Uram, és lásd meg,mennyire lenéznek minket!
12 Mindnyájan, akik erre jártok,nézzetek ide, és lássátok:Van-e oly fájdalom,mint az én fájdalmam,amelyet nekem okoztak,amellyel megszomorított engem az Úrizzó haragjának napján?!
13 A magasból tüzet bocsátottcsontjaimba, és eltiport engem.Hálót terített a lábam elé,és a földre döntött.Elhagyottá tett,beteggé egész nap.
14 Vétkeim igáját hordozom,köteleit az ő keze fonta.Mióta felkerült nyakamra,megtört az erőm.Olyanok kezébe adott az Úr,akikkel nem tudok szembeszállni.
15 Félredobta mellőlem az Úrhőseimet mind.Gyűlést hívott össze ellenem,hogy összetörje ifjaimat;sajtóban taposta össze az ÚrJúda szűz leányát.
16 Ezek miatt sírok én,szemem könnybe lábadt,mert messze van vigasztalóm,aki erőt önthetne belém.Fiaim odalettek,oly erős volt az ellenség.